A műanyag nagyipari gyártása az 1930-as évek második felében kezdődött. Csatornák alapanyagaként általában PVC, PE, PP és ÜPE anyagokat használnak. Mikor műanyagból készítünk csatornarendszereket, akkor figyelni kell a hőmérsékletváltozásra. Ezt a problémát általában fixpontokkal, csúszó megfogásokkal, kompenzátorokkal oldják meg.
A műanyag csövek jellemzői:
A PVC, PE és PP alapanyagú csövek kis súlyúak, hőre lágyulók. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak, magas hőmérsékleten lágyulnak, és sósavgázt képeznek. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően az ilyen csöveket leselejtezés után nem az általános hulladékkal együtt kezelik, hanem külön, általában újra feldolgozással.
- A műanyag csatornarendszerek anyagai közül a PVC nagyobb szilárdságú, de ridegebb, a PE kisebb szilárdságú és rugalmasabb.
- A PVC maximálisan 60 fok, a PE 45 fok, a PP 100 fok tartós üzemi hőmérsékletig használható gravitációs rendszereknél.
- A műanyagok az alacsony hőmérsékletet is jól bírják. Ha a vezeték befagy, rugalmassága miatt a jég hőtágulásának ellenáll, kiolvadása után újra felveszi eredeti alakját.
- A műanyagok nagyfokú rugalmasságát a rugalmas csőrendszerek statikai méretezési számításánál kell figyelembe venni.
- A gumigyűrűs-tokos szereléseknél a tokba történő nem teljes bedugással biztosítjuk a hőmozgás lehetőségét és, hogy a hőtágulás ne okozzon káros feszültséget a csőben.
- A műanyag csövek rendkívül könnyen megmunkálhatóak, fűrészelhetőek, reszelhetőek, fúrhatóak, esztergálhatóak.